1. A finomított kristálycukor, és a barna cukor
A természetes szénhidrát az egyik fő táplálékunk, ezzel szemben a finomított cukor számos betegség forrása. A legfőbb ok, amiért ártalmunkra van, az, hogy a természetben előforduló növények cukortartalma lényegesen alacsonyabb, mint a bolti fehércukoré. A cukorrépa cukortartalma: 18%, a finomított cukoré 95%. A szervezetünk nincs felkészülve ilyen töménységű cukor befogadására, ezért nem is képes maradéktalanul megemészteni, a fölös cukor megerjed. (Erjedés: oldott állapotban lévő nitrogénmentes szerves anyagok, többnyire szénhidrátok felbomlása élesztőgombák, hasadógombák által.) Sir Ch. Best, az inzulin egyik felfedezője hívta fel a figyelmet arra, a cukor ugyanúgy hat a szervezetre, mint az alkohol. A következőkben pontokba szedve leírjuk a cukor káros hatásait.
Az alkohol legfőképpen a májat és az idegsejteket károsítja; sejtméreg. A májsejtek méregtelenítő munkájuk során képesek az alkohol átalakítására egy bizonyos mennyiségig, de így a szervezet normális működéséhez szükséges folyamatok elől vonódik el az átalakítást végző enzim. Emiatt, ha sikerül is közömbösíteni az alkoholt, a normális működés eleve gátolt. Sajnos az összes alkohol általában nem tud közömbösítődni. A plusz munka megnagyobbodásra készteti a májat. Ezért lehetséges májmegnagyobbodás olyan embereknél, akik egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt, viszont sok édességet esznek. A kísérleti állatoknál fokozott cukorbevitel hatására megnövekszik a máj és a vese. Már gyerekeknél is megfigyelhető a máj ilyen elváltozása. A máj károsodása révén a látás és a bőr épsége is veszélybe kerül. A bőrbetegségek közül az akne és a dermatitisz kialakulásában és fenntartásában a cukor komoly szerepet játszik.
A szívkoszorúér-betegségeknél gyakran találunk magas vércukorszintet és a glükózanyagcsere zavarát. Nem csak a magas vérzsírszint és a mész rovására írható a szívinfarktus, a cukorfogyasztás is nagyban elősegíti. Kelet-Afrikában él két törzs (maszai és szumburu), akik sok zsírt fogyasztanak, mégsem ismert körükben a szívinfarktus. Ők egyáltalán nem fogyasztanak cukrot. Szent Ilona szigetén viszont nagyon elterjedt a szívkoszorúér megbetegedés, pedig minimális zsírt esznek. Az egy főre jutó évi cukorfogyasztás emellett hatvan-hetven kilogramm! A felmérések egyébként is azt mutatják, hogy a szívbetegek általában az átlagnál több cukrot fogyasztanak. A jelenség magyarázata: a cukor megköti a koleszterint, visszatartja a vérben. Patkánykísérletek igazolták ez utóbbi állítást. Ahogyan növekedett a patkányoknak adott cukor mennyisége, úgy nőtt az állatok koleszterinszintje egyenletes zsírbevitel mellett.
Magas vércukorszint esetén a vérlemezkék könnyebben összecsapzódnak. Ez nagymértékben fokozza a trombusképződés kockázatát. A kimenetel akár halálos is lehet.
A finomított cukor fogyasztása megterheli a hasnyálmirigyet, az inzulintermelő béta-sejtek kimerülnek. A szervezet számtalan tartalékkal rendelkezik, az egyik ebből az inzulintermelés képessége. A hasnyálmirigyünk körülbelül ötszáz évre van kalibrálva. Az emberek a túlzott cukorfogyasztás segítségével képesek negyven-ötven év alatt elhasználni!
A finomított cukor fogyasztása nagymértékben hozzájárul a túlsúly kialakulásához. Ez részben a zsírvisszatartás miatt következik be. Az első részletes epidemiológiai tanulmányt Sir H. Himsworth tette közzé a cukorbetegségről, körülbelül harmincöt évvel ezelőtt. Arra utalt, hogy a betegség elsősorban a zsírfogyasztással függ össze. Kimutatta egyes országokban a cukorbetegség és a zsírfogyasztás kapcsolatát.
Az emésztési zavarok hatvan-hetven százaléka megszűnik, amikor az étrendből kivonjuk a cukrot. Az emésztőcsatornán sorban haladva, a fogak képzik a cukor első támadási feliiletét. A fogszuvasodás leggyakoribb oka a cukorfogyasztás. A cukor ingerli az emésztőcsatorna felső szakaszát, úgymint a nyelőcsövet, garatot. A gyomorban fokozza a savkiválasztást, ezért hajlamosít a fekélyre. A cukros étrend húsz-harminc százalékkal növeli a gyomorsav mennyiségét. Gyakran okoz epehólyag-megbetegedéseket, gyomor- és nyombélgyulladást. A cukor hatására a káros bélbaktériumok száma jelentősen megnövekedik. Főleg a coli baktériumoknál mutatható ki ez a hatás. A vizsgálatok azt mutatják, hogy azok a csecsemők, akik cukros teát kapnak, hajlamosabbak a gyomor- és bélhurutra, és a székletükben több a rothasztó baktérium, mint cukormentesen táplált társaiknál. A vékony- és a vastagbelet károsítják az erjedés során keletkező mérgező anyagok, gyulladás léphet fel. A finomított cukor a gyártás során elveszíti minden rosttartalmát. A székrekedés elsőszámú okának a rostmentes ételek fogyasztását tekinthetjük. Egy indiai rákkutató, Dr. S. L. Malhorta 1977-ben megállapította, hogy a pandzsabik körében azért nem fordul elő vastagbélrák, mert étrendjük rostokban gazdag.
A cukorfogyasztás növeli a vér húgysavtartalmát, mivel megköti azt a vérben. A megnövekedett mennyiségű húgysav egyrészről savasít, ezzel közömbösítésre készteti a szervezetet. A csontokból kálcium áramlik a vérbe, megszüntetni a savasságot. Másrészről a magas húgysavszint elősegíti a köszvény kialakulását.
A cukor hatására a sejtek megduzzadnak, és a számuk is nő. Rákos folyamatok indulhatnak be a szervezetben. A vizsgálatok összefüggést mutattak a végbélrák, az emlőrák, a leukémia, a hasnyálmirigyrák és a cukorfogyasztás között. Dr. E. W. Pomare és Dr. K. W. Heaton cikkében azt olvashatjuk, 1973-ban kimutatták, hogy az étrendben levő rostok és maghéjak gátolják a baktériumok epesótermelését a vastagbélben. A kutatók szembeállították ezt a finomliszt és a fehércukor hatásával, és arra a következtetésre jutottak, hogy a tápanyagok finomítása vastagbélrákot okozhat. Dr. E. G. Knox cikkében egy epidemológiai felmérésről számol be, amelyet 1977-ben végeztek. A vastagbélrák és különböző élelmiszerek fogyasztásának kapcsolatát vizsgálták. Az első helyen a tojás áll, sorban a következő a marhahús, a cukor, a sör és a sertéshús. Dr. B. Armstrong és Dr. R. Doll a táplálkozási szokások szerepét vizsgálta a rákos megbetegedések kialakulásában. Harminckét országban nőket vizsgálva direkt kapcsolatot találtak a cukorfogyasztás és a hasnyálmirigyrák mortalitása között.
A finomított cukor B1 vitamint von el a szervezetből. Ennek következménye a fokozott idegesség, agresszivitás, székrekedés és légzési nehézség. Dr. Magyari K. kutatásai azt mutatják, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél kivonják az étrendből a fehércukrot, jelentős koncentrációjavulást figyelhetünk meg. Amennyiben újra cukrot fogyasztanak, a koncentrációs képességük csökken. Dr. Magyari a hiperaktivitásért és az agresszív magatartásért szintén a cukrot tette felelőssé. Megfigyelései szerint a gyerekek viselkedését nagyban befolyásolja a cukorfogyasztás. De nem csak a gyerekekét, a bűnözés és a finomított cukor fogyasztása közötti kapcsolatra is felhívja a figyelmet.
A fehér cukor savasító hatása miatt kálciumhiányt idéz elő. A kálciumhiány csontritkulást, fogromlást és angolkórt okozhat.
A gyerekek többek között azért is édesszájúak, mert a sok hús és sós étel miatt a szervezet kiegyensúlyozásra törekszik. Azonban ez tipikusan az az eset, amikor az egyik lyukat úgy tömöm be, hogy közben három másik keletkezik helyette.
A finomított cukor nyomelem- és vitamintartalma nulla. Ez azért érdekes adat, mert a megemésztéséhez többféle nyomelem és vitamin is szükséges. Ezeket mind a szervezettől vonja el.
A finomított cukor károsítja az anyagcserét, összezavarja a hormonrendszer. A cukor hatására a mellékvesék megnagyobbodását tapasztalhatjuk. A cukor gyorsítja a nemi érést, ingerli a nemi mirigyeket. (A civilizációs életformának köszönhetően a pubertáskor tízévente fél évet tolódik előre. A cukor sem kevés mértékben járul hozzá ehhez.)
A cukorfogyasztás hatására felszaporodik a piroszőlősav a vérben. A sok piroszőlősav fáradékonysághoz vezet. Gyakori rosszulléteket eredményez, mely szorongó érzésekkel járhat együtt. Az izomgörcsök és az izgatottság is visszavezethető a megnövekedett mennyiségű piroszőlősavra.
A cukor hatása rövidtávú a szervezetre, ezáltal ingadozó vércukorszintet eredményez. Az alacsony vércukorszint csökkent teljesítőképességhez vezet mind fizikai, mind szellemi téren. A természetes szénhidrátok normalizálják és stabilizálják a vércukorszintet. A fehércukor csökkenti a várható életkort. Ha egy ember amúgy száz évig élne, a cukros étrend hatására csupán hetven évig fog. A fehércukor károsítja a magzatot, nő a visszamaradottság veszélye!
A civilizációs étrend irdatlan mennyiségű cukrot tartalmaz. Összehasonlításképpen, a felmérések szerint ma annyi cukrot fogyaszt el egy ember két hét alatt, mint amennyit elődeink kétszáz évvel ezelőtt egy év alatt. Évszázadokig a cukorfogyasztás csak a gazdagok kiváltsága volt, mintegy százötven év alatt tömegcikké vált, mára bárki számára elérhető. Dr. Lablanchy állítása szerint a cukorfogyasztás egy évszázad alatt a kétszázszorosára nőtt.
"Annak, amit megeszünk, a legnagyobb része fölösleges. Csak a negyedére van szükségünk az élethez. A másik háromnegyed rész az orvosokat gazdagítja."
A cukor egy teljesen halott anyag. Mesterségesen előállított, finomított kivonat. Csak kalorikus értéke van.
A szervezetbe jutva elrabolja a már birtokolt tápanyagokat. Akik cukrot fogyasztanak, alkoholisták, anélkül, hogy tudnának róla."
Dr. Shelton
Forrás: www.napfenyes.hu
2. A tej és tejtermékek
Akinek van egy kis ideje olvassa el itt. Megdöbbentő állítások és adatok.
3. A fehér liszt
Az 1870-es években Széchenyi állíttatta fel az első olyan ipari malmot Magyarországon, amely képes volt a korpát a gabonaszem többi részétől eltávolítani. A lakosság eddig kizárólag teljes őrlésű gabonából készült kenyeret fogyasztott, amelyhez a lisztet vagy saját kezűleg otthoni kis őrlőkön őrölték, vagy a közös falusi malmokban őröltették. A városok megnövekedésével azonban problémát kezdett jelenteni a lakosság ellátása, mivel a teljes őrlésű liszt csak rövid ideig volt tárolható a korpa zsírtartalmának avasodása miatt. A modern hengermalmi technológia nem a táplálék élettani szükségletek szempontjait, hanem a hatékonyság, gazdaságosság és tömeggyártás feltételeit helyezi előtérbe. Így azután ipari termékként egy nagy energiatartalmú, egyoldalú, elhízáshoz és más hiánybetegségekhez vezető, de nagy tömegben értékesíthető és fogyasztható terméket kapunk fehér liszt formájában.
A gabonaféléket kezdetben az emberek szemes formában és nyersen fogyasztották. Az egyszerű búzaszemekben, nem kevesebb, mint 16 féle értékes alkotóelem van. A kenyerünk azonban ennek már csak töredékét tartalmazza.Sajnálatos módon a gabona legértékesebb része romlik meg először, vagyis a csíra és a korpa. Mivel az ember olyan lisztet akar előállítani, ami lehetőleg fehér és hosszan eltartható, eltávolítja ezeket, a legértékesebb alkotórészeket, és csupán a maradékot tartja meg, amely főként keményítőből áll.
A természetes szénhidrát az egyik fő táplálékunk, ezzel szemben a finomított cukor számos betegség forrása. A legfőbb ok, amiért ártalmunkra van, az, hogy a természetben előforduló növények cukortartalma lényegesen alacsonyabb, mint a bolti fehércukoré. A cukorrépa cukortartalma: 18%, a finomított cukoré 95%. A szervezetünk nincs felkészülve ilyen töménységű cukor befogadására, ezért nem is képes maradéktalanul megemészteni, a fölös cukor megerjed. (Erjedés: oldott állapotban lévő nitrogénmentes szerves anyagok, többnyire szénhidrátok felbomlása élesztőgombák, hasadógombák által.) Sir Ch. Best, az inzulin egyik felfedezője hívta fel a figyelmet arra, a cukor ugyanúgy hat a szervezetre, mint az alkohol. A következőkben pontokba szedve leírjuk a cukor káros hatásait.
Az alkohol legfőképpen a májat és az idegsejteket károsítja; sejtméreg. A májsejtek méregtelenítő munkájuk során képesek az alkohol átalakítására egy bizonyos mennyiségig, de így a szervezet normális működéséhez szükséges folyamatok elől vonódik el az átalakítást végző enzim. Emiatt, ha sikerül is közömbösíteni az alkoholt, a normális működés eleve gátolt. Sajnos az összes alkohol általában nem tud közömbösítődni. A plusz munka megnagyobbodásra készteti a májat. Ezért lehetséges májmegnagyobbodás olyan embereknél, akik egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt, viszont sok édességet esznek. A kísérleti állatoknál fokozott cukorbevitel hatására megnövekszik a máj és a vese. Már gyerekeknél is megfigyelhető a máj ilyen elváltozása. A máj károsodása révén a látás és a bőr épsége is veszélybe kerül. A bőrbetegségek közül az akne és a dermatitisz kialakulásában és fenntartásában a cukor komoly szerepet játszik.
A szívkoszorúér-betegségeknél gyakran találunk magas vércukorszintet és a glükózanyagcsere zavarát. Nem csak a magas vérzsírszint és a mész rovására írható a szívinfarktus, a cukorfogyasztás is nagyban elősegíti. Kelet-Afrikában él két törzs (maszai és szumburu), akik sok zsírt fogyasztanak, mégsem ismert körükben a szívinfarktus. Ők egyáltalán nem fogyasztanak cukrot. Szent Ilona szigetén viszont nagyon elterjedt a szívkoszorúér megbetegedés, pedig minimális zsírt esznek. Az egy főre jutó évi cukorfogyasztás emellett hatvan-hetven kilogramm! A felmérések egyébként is azt mutatják, hogy a szívbetegek általában az átlagnál több cukrot fogyasztanak. A jelenség magyarázata: a cukor megköti a koleszterint, visszatartja a vérben. Patkánykísérletek igazolták ez utóbbi állítást. Ahogyan növekedett a patkányoknak adott cukor mennyisége, úgy nőtt az állatok koleszterinszintje egyenletes zsírbevitel mellett.
Magas vércukorszint esetén a vérlemezkék könnyebben összecsapzódnak. Ez nagymértékben fokozza a trombusképződés kockázatát. A kimenetel akár halálos is lehet.
A finomított cukor fogyasztása megterheli a hasnyálmirigyet, az inzulintermelő béta-sejtek kimerülnek. A szervezet számtalan tartalékkal rendelkezik, az egyik ebből az inzulintermelés képessége. A hasnyálmirigyünk körülbelül ötszáz évre van kalibrálva. Az emberek a túlzott cukorfogyasztás segítségével képesek negyven-ötven év alatt elhasználni!
A finomított cukor fogyasztása nagymértékben hozzájárul a túlsúly kialakulásához. Ez részben a zsírvisszatartás miatt következik be. Az első részletes epidemiológiai tanulmányt Sir H. Himsworth tette közzé a cukorbetegségről, körülbelül harmincöt évvel ezelőtt. Arra utalt, hogy a betegség elsősorban a zsírfogyasztással függ össze. Kimutatta egyes országokban a cukorbetegség és a zsírfogyasztás kapcsolatát.
Az emésztési zavarok hatvan-hetven százaléka megszűnik, amikor az étrendből kivonjuk a cukrot. Az emésztőcsatornán sorban haladva, a fogak képzik a cukor első támadási feliiletét. A fogszuvasodás leggyakoribb oka a cukorfogyasztás. A cukor ingerli az emésztőcsatorna felső szakaszát, úgymint a nyelőcsövet, garatot. A gyomorban fokozza a savkiválasztást, ezért hajlamosít a fekélyre. A cukros étrend húsz-harminc százalékkal növeli a gyomorsav mennyiségét. Gyakran okoz epehólyag-megbetegedéseket, gyomor- és nyombélgyulladást. A cukor hatására a káros bélbaktériumok száma jelentősen megnövekedik. Főleg a coli baktériumoknál mutatható ki ez a hatás. A vizsgálatok azt mutatják, hogy azok a csecsemők, akik cukros teát kapnak, hajlamosabbak a gyomor- és bélhurutra, és a székletükben több a rothasztó baktérium, mint cukormentesen táplált társaiknál. A vékony- és a vastagbelet károsítják az erjedés során keletkező mérgező anyagok, gyulladás léphet fel. A finomított cukor a gyártás során elveszíti minden rosttartalmát. A székrekedés elsőszámú okának a rostmentes ételek fogyasztását tekinthetjük. Egy indiai rákkutató, Dr. S. L. Malhorta 1977-ben megállapította, hogy a pandzsabik körében azért nem fordul elő vastagbélrák, mert étrendjük rostokban gazdag.
A cukorfogyasztás növeli a vér húgysavtartalmát, mivel megköti azt a vérben. A megnövekedett mennyiségű húgysav egyrészről savasít, ezzel közömbösítésre készteti a szervezetet. A csontokból kálcium áramlik a vérbe, megszüntetni a savasságot. Másrészről a magas húgysavszint elősegíti a köszvény kialakulását.
A cukor hatására a sejtek megduzzadnak, és a számuk is nő. Rákos folyamatok indulhatnak be a szervezetben. A vizsgálatok összefüggést mutattak a végbélrák, az emlőrák, a leukémia, a hasnyálmirigyrák és a cukorfogyasztás között. Dr. E. W. Pomare és Dr. K. W. Heaton cikkében azt olvashatjuk, 1973-ban kimutatták, hogy az étrendben levő rostok és maghéjak gátolják a baktériumok epesótermelését a vastagbélben. A kutatók szembeállították ezt a finomliszt és a fehércukor hatásával, és arra a következtetésre jutottak, hogy a tápanyagok finomítása vastagbélrákot okozhat. Dr. E. G. Knox cikkében egy epidemológiai felmérésről számol be, amelyet 1977-ben végeztek. A vastagbélrák és különböző élelmiszerek fogyasztásának kapcsolatát vizsgálták. Az első helyen a tojás áll, sorban a következő a marhahús, a cukor, a sör és a sertéshús. Dr. B. Armstrong és Dr. R. Doll a táplálkozási szokások szerepét vizsgálta a rákos megbetegedések kialakulásában. Harminckét országban nőket vizsgálva direkt kapcsolatot találtak a cukorfogyasztás és a hasnyálmirigyrák mortalitása között.
A finomított cukor B1 vitamint von el a szervezetből. Ennek következménye a fokozott idegesség, agresszivitás, székrekedés és légzési nehézség. Dr. Magyari K. kutatásai azt mutatják, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél kivonják az étrendből a fehércukrot, jelentős koncentrációjavulást figyelhetünk meg. Amennyiben újra cukrot fogyasztanak, a koncentrációs képességük csökken. Dr. Magyari a hiperaktivitásért és az agresszív magatartásért szintén a cukrot tette felelőssé. Megfigyelései szerint a gyerekek viselkedését nagyban befolyásolja a cukorfogyasztás. De nem csak a gyerekekét, a bűnözés és a finomított cukor fogyasztása közötti kapcsolatra is felhívja a figyelmet.
A fehér cukor savasító hatása miatt kálciumhiányt idéz elő. A kálciumhiány csontritkulást, fogromlást és angolkórt okozhat.
A gyerekek többek között azért is édesszájúak, mert a sok hús és sós étel miatt a szervezet kiegyensúlyozásra törekszik. Azonban ez tipikusan az az eset, amikor az egyik lyukat úgy tömöm be, hogy közben három másik keletkezik helyette.
A finomított cukor nyomelem- és vitamintartalma nulla. Ez azért érdekes adat, mert a megemésztéséhez többféle nyomelem és vitamin is szükséges. Ezeket mind a szervezettől vonja el.
A finomított cukor károsítja az anyagcserét, összezavarja a hormonrendszer. A cukor hatására a mellékvesék megnagyobbodását tapasztalhatjuk. A cukor gyorsítja a nemi érést, ingerli a nemi mirigyeket. (A civilizációs életformának köszönhetően a pubertáskor tízévente fél évet tolódik előre. A cukor sem kevés mértékben járul hozzá ehhez.)
A cukorfogyasztás hatására felszaporodik a piroszőlősav a vérben. A sok piroszőlősav fáradékonysághoz vezet. Gyakori rosszulléteket eredményez, mely szorongó érzésekkel járhat együtt. Az izomgörcsök és az izgatottság is visszavezethető a megnövekedett mennyiségű piroszőlősavra.
A cukor hatása rövidtávú a szervezetre, ezáltal ingadozó vércukorszintet eredményez. Az alacsony vércukorszint csökkent teljesítőképességhez vezet mind fizikai, mind szellemi téren. A természetes szénhidrátok normalizálják és stabilizálják a vércukorszintet. A fehércukor csökkenti a várható életkort. Ha egy ember amúgy száz évig élne, a cukros étrend hatására csupán hetven évig fog. A fehércukor károsítja a magzatot, nő a visszamaradottság veszélye!
A civilizációs étrend irdatlan mennyiségű cukrot tartalmaz. Összehasonlításképpen, a felmérések szerint ma annyi cukrot fogyaszt el egy ember két hét alatt, mint amennyit elődeink kétszáz évvel ezelőtt egy év alatt. Évszázadokig a cukorfogyasztás csak a gazdagok kiváltsága volt, mintegy százötven év alatt tömegcikké vált, mára bárki számára elérhető. Dr. Lablanchy állítása szerint a cukorfogyasztás egy évszázad alatt a kétszázszorosára nőtt.
"Annak, amit megeszünk, a legnagyobb része fölösleges. Csak a negyedére van szükségünk az élethez. A másik háromnegyed rész az orvosokat gazdagítja."
A cukor egy teljesen halott anyag. Mesterségesen előállított, finomított kivonat. Csak kalorikus értéke van.
A szervezetbe jutva elrabolja a már birtokolt tápanyagokat. Akik cukrot fogyasztanak, alkoholisták, anélkül, hogy tudnának róla."
Dr. Shelton
Forrás: www.napfenyes.hu
2. A tej és tejtermékek
Akinek van egy kis ideje olvassa el itt. Megdöbbentő állítások és adatok.
3. A fehér liszt
Az 1870-es években Széchenyi állíttatta fel az első olyan ipari malmot Magyarországon, amely képes volt a korpát a gabonaszem többi részétől eltávolítani. A lakosság eddig kizárólag teljes őrlésű gabonából készült kenyeret fogyasztott, amelyhez a lisztet vagy saját kezűleg otthoni kis őrlőkön őrölték, vagy a közös falusi malmokban őröltették. A városok megnövekedésével azonban problémát kezdett jelenteni a lakosság ellátása, mivel a teljes őrlésű liszt csak rövid ideig volt tárolható a korpa zsírtartalmának avasodása miatt. A modern hengermalmi technológia nem a táplálék élettani szükségletek szempontjait, hanem a hatékonyság, gazdaságosság és tömeggyártás feltételeit helyezi előtérbe. Így azután ipari termékként egy nagy energiatartalmú, egyoldalú, elhízáshoz és más hiánybetegségekhez vezető, de nagy tömegben értékesíthető és fogyasztható terméket kapunk fehér liszt formájában.
A gabonaféléket kezdetben az emberek szemes formában és nyersen fogyasztották. Az egyszerű búzaszemekben, nem kevesebb, mint 16 féle értékes alkotóelem van. A kenyerünk azonban ennek már csak töredékét tartalmazza.Sajnálatos módon a gabona legértékesebb része romlik meg először, vagyis a csíra és a korpa. Mivel az ember olyan lisztet akar előállítani, ami lehetőleg fehér és hosszan eltartható, eltávolítja ezeket, a legértékesebb alkotórészeket, és csupán a maradékot tartja meg, amely főként keményítőből áll.
Ásványi anyagok/nyomelemek
|
Veszteség %-ban
|
Vas
|
84
|
Réz
|
75
|
Magnézium
|
52
|
Mangán
|
71
|
Kálium
|
76
|
Kalcium
|
60
|
Vitaminok: B1
|
86
|
B2
|
69
|
B6
|
50
|
Niacin
|
86
|
Pantoténsav
|
54
|
A
|
100
|
E
|
100
|
Rostok
(csaknem 100-féle) búzában:
|
majdnem 100%
|
rozsban
|
majdnem 100%
|
A korpa szükséges lenne a jó emésztéshez, a csírában pedig benne van a búza
életereje.
Az ilyen feldolgozásnál elvész a B1- vitamin 86%-a, a kalcium 60%-a, a foszfor 70%-a és a vastartalom 84%-a, az értékes fehérjék és zsírban oldódó vitaminok.
Az ilyen feldolgozásnál elvész a B1- vitamin 86%-a, a kalcium 60%-a, a foszfor 70%-a és a vastartalom 84%-a, az értékes fehérjék és zsírban oldódó vitaminok.
A gabonaszemek héjában és héj
alatti részében B- vitaminok, a csírájukban pedig zsírban oldódó E- vitamin
található. A gabonák héjukban, illetve a magbelsőben rostokat, cellulózt,
lignint és pektint tartalmaznak.
Különbség a finomított liszt és a teljes kiőrlésű liszt között:
-A
finomított liszt nem tartalmazza a gabonaszem héját és a csírakezdeményt,
amelyek az emésztéshez fontos és hasznos tápanyagokat tartalmaznak, helyette
fehérje és szénhidrát van benne bőven. Hogy a rostanyagot elválasszák a
korpától, elvonják a belső, fehér, szénhidrát dús részeket, és csak ezeket
őrlik lisztté. Emiatt a finomított fehér lisztből készült táplálék egyoldalú
lesz, ami hosszú távon káros az egészségre, és kifejezetten hizlaló.
-Ugyanakkor
a teljes kiőrlésű lisztből (amely tartalmazza a héj és a csíra fontos anyagait
is) készült kenyér élelmi rostokban gazdag, ezek pedig elősegítik az emésztést,
csökkentik a zsír koleszterinszintjét.
Mit okoz a fehér liszt fogyasztása?
A fehér liszt is egyszerű szénhidrát:
-hirtelen megemeli a vércukorszintet,
-elhízáshoz és
-hiánybetegségekhez vezető.
A rost- és tápanyaghiányos gabonából készült élelmiszerek túlzott mértékű
fogyasztása hozzájárulhat különféle: -emésztőszervi- és keringési betegségek
kialakulásához,
-befolyásolja az immunrendszer működését, akár
vitaminhiányos állapot is kialakulhat.
Hogyan készül a fehér liszt:
Minden gabonából ki lehet őrölni fehér lisztet is, meg barnát is. Több hengerpár van egy malomban, mindegyikhez tartozik egy saját szitarendszer.
Bármelyik hengerről, illetve szitáról le lehet szedni valamilyen lisztet. Hogy mennyire lesz fehér a liszt, csak attól függ, hogy mennyire sikerült a
hengereknek "kifordítani" a magbelsőt, azaz a liszttestet a héjból. A
"finomliszt" csak egy elnevezés. Nem finomítják például
kémiai úton fehérítővel. Előfordulhat, hogy néha átszakad egy
szitaselyem, ami elég nagy gondot tud okozni a liszt színét illetően, de ezt
egy igazi molnár azonnal észreveszi, sőt azt is meg tudja mondani a liszt
színéből, hogy a közel száz selyemből melyik szakadt ki.
Ha mindenképpen lisztet használsz, mit használj fehér liszt helyett?
-Teljes
kiőrlésű liszt:
Rengeteg B1-vitamint tartalmaz, amely a szénhidrátok
anyagcseréjében tölt be fontos szerepet. A pantoténsav hozzájárul a zsírsavak
és a szénhidrátok lebontásához, az idegrendszer egészséges működéséhez. Az
ásványi anyagok közül megtalálható benne a magnézium, amelyre a jól működő
fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcseréhez van szükség, s amely az ideg- és
izomműködést is szabályozza. A réz, a mangán, a króm és a szelén pedig olyan
fontos nyomelemek, amelyeknek szintén kiemelkedő szerepük van az emberi
szervezet működésében.
-Tönkölybúza liszt:
A tönkölybúza előnye, hogy a
környezetében lévő gyomokat elnyomja, így vegyszermentesen termeszthető. Olyan
természetes tápanyag, amely a szükséges tápanyagok szinte mindegyikét
tartalmazza, és kiválóan erősíti immunrendszerünket. Gazdag a rosttartalma, így
tisztítja a beleket, javítja a vérkeringést, csökkenti az érelmeszesedést.
Vitamin- és ásványianyag-tartalma egyedülálló: megtalálható benne szinte a
teljes B-vitamin-csoport, és kiemelkedően magas az E-vitamin-tartalma. A
tönkölyből készült élelmiszerek kalcium-, magnézium-, foszfor- és
szeléntartalma 7-8-szor magasabb, mint más gabonák esetében. A hagyományos gabonákhoz viszonyítva
alacsonyabb a szénhidráttartalma, lassabban szívódik fel, így cukorbetegek
étrendjébe is beilleszthető. Esszenciáliszsírsav-tartalma jótékonyan hat az idegrendszerre.
-Zabliszt:
Nemrég fedezték fel, hogy igen értékes
tápanyag, magas fehérje- és E-vitamin-tartalom
jellemzi. Ásványi anyagokban és rostban is gazdag. Rendszeres fogyasztása
csökkenti a koleszterinszintet, serkenti a bélműködést. A kimagasló tápértékű
zabból készült liszt a tápanyag-összetétele alapján az egyik legkiválóbb
biológiai értékű lisztfajta.
-Hajdinaliszt:
Könnyen emészthető, és szervezetünknek fontos ásványi anyagokat és
vitaminokat tartalmaz. Lecitintartalma sem elhanyagolható. Magas rutintartalmánál
fogva erősíti a kötőszöveteket, védi a szív- és érrendszert.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése