Cukormentes Pavlova

Igaz, hogy ezt a tortát nyáron egyszerűbb elkészíteni, mert akkor érik a sok, finom, friss eper, málna, meggy, cseresznye, amikkel jól meg tudjuk pakolni a tejszínhabos tetejét, de én úgy gondoltam megpróbálkozok vele ebben a hidegben is, fagyasztott gyümölcsökkel. Annyiszor szemezgettem már a boltban a dobozos tojásfehérjével, hogy most elhatároztam, és vettem egyet. Tudom, nem az igazi, meg ki tudja hogyan nevelték ezeket a tyúkokat (lehet, valami genetikai mutáció miatt csak fehérjét tojnak :D ), de a kíváncsiságom legyőzte a kételyeimet. Elég sokáig tárolható hűtőben, és teljesen jól fel lehet verni őket. Egy dobozban 1liter, azaz kb. 30 tojás fehérje van. Szóval kísérletezésbe kezdtem, először cukormentes macaronra gondoltam, rá is kerestem a neten, de nem sokat találtam. Mézzel készült szirupot  használtam hozzá, de végül a kukában landolt a dolog. Viszont ez a pavlova valahogy megvalósíthatónak tűnt. Fruktóz és eritritol keveréket használtam cukor helyett, amiben fele annyi kalória található, mint a cukorban, és amit a cukor mennyiségének megfelelően lehet adagolni, én kicsit kevesebbet szoktam. De ugyanúgy jó a stevia is, ami viszont 0 kalóriás. Így csak a tejszín marad, ami sajnos pótolhatatlan, bár tudom, léteznek - mint a margarin - különféle növényi zsiradékból készült, mesterséges habok, de valahogy nem bízok egészségmegőrző tulajdonságukban, ezért inkább tejszín, viszont mértékkel. Na de most már lássuk a receptet.

Hozzávalók:

• 180g fehérje
• egy csipet só
• 250g cukornak megfelelő édesítő finom porrá darálva
• 15g kukoricakeményítő
• 1 ek. fehérborecet
• 2gr monokálium-tartarát, azaz a borkősav káliummal alkotott vegyülete (A bortermelés során, ha a bor még az előtt kerül palackozásra, mielőtt teljesen elkészült volna, a monokálium-tartarát csapadék formájában kiül az üveg falára. Természetes úton egyes gyümölcsökben is előfordul, ipari mennyiségben a bortermelés melléktermékéből, a szőlő héjából állítják elő, majd széles körben, elsősorban élelmiszeripari adalékanyagként, vagy háztartási tisztítószerekben alkalmazzák.)
• 1/2 rúd vanília
• 30g cukornak megfelelő édesítő
• 200ml friss tejszín
• 300g fagyasztott erdei, vegyes gyümölcs

Először is állítsuk a sütőt 150 fokra. A tojásfehérje legyen szobahőmérsékletű, amit ha nincs kedvünk kivárni, vízgőz fölött folyamatos kevergetés közben is el tudunk érni. Kezdjük el felverni a sóval lassú fokozaton, majd adjuk hozzá a monokálium-tartarátot, ha hozzá tudunk jutni ilyesmihez, nálunk itt Olaszországban szupermarketben árulják, mint a sütőport vagy bármi mást. Erre azért van szükség, mert így a tojáshab ellenállóbb lesz a hővel szemben és jobban megőrzi térfogatát. Az édesítőszert úgy őröljük le, mint a porcukrot, minél finomabbra, de vigyázzunk, hogy a közben felszálló mikroport ne lélegezzük be, vigyük nyitott ablak közelébe. Mikor a hab már kezd kifehéredni, kezdjük el hozzá adagolni a kukoricakeményítővel elkevert édesítőt, végül adjuk hozzá az ecetet is. Készítsünk elő egy sütőlapot, vagy tepsit, amit vékonyan kenjünk ki vajjal vagy olajjal és helyezzünk rá egy sütőpapírt. A papír közepén alakítsunk ki a tojáshabból egy korongot, aminek a széleit hagyjuk meg magasabban, mint egy madárfészek. Tegyük a légkeveréses sütőbe 120 fokra, aztán 5 perc elteltével kapcsoljuk ki a ventilátort. 2-2,5 óráig szárítsuk. Folyamatosan figyeljük közben, nehogy a teteje nagyon megbarnuljon, ha ezt tapasztalnánk, nyissuk ki résnyire a sütő ajtaját, egy fakanállal megtámasztva. Közben a gyümölcsöket olvasszuk ki és csepegtessük le. A tejszínt csak akkor verjük fel, mikor a hab már teljesen kihűlt. Kanalazzuk a közepébe, egyengessük el lazán, majd pakoljuk meg a gyümölcsökkel.

A monokálium-tartarátról itt olvashattok.