14. Friss, tökmagos spenótsaláta

  Itt a tavasz, már lehet kapni friss spenótot, így készítettem egy laktató és ínycsiklandozó zöld salátát, ami köretnek is tökéletesen megfelel fehérhúsok mellé.
  Hozzávalók 4 személyre:

• 8 marék friss spenótlevél
• 1 marék tökmag
• só, bors
• 3-4 ek. extraszűz olívaolaj
• 3 gerezd fokhagyma

 A spenótot mossuk meg, majd centrifugázzuk ki, vagy szárítsuk meg egy konyharuha segítségével. Az olívaolajat hevítsük fel egy serpenyőben. A fokhagymákat nyomjuk szét a kés élével, szedjük le a héját és dobjuk a forró olajba. 1 percig pirítsuk. A spenótot apránként adagoljuk a forró olajba és kb. 30 másodpercig folyamatosan forgatva a leveleket blansírozzuk őket. A blansírozás azért egy jó kis konyhatechnológiai eljárás, mert a kellemetlen mikroorganizmusokat megöli, a levelek megtartják szép, friss színüket és vitamintartalmukat, és nem esnek össze, ráadásul az olaj és a hozzáadott ízesítő, ebben az esetben a fokhagyma, izgalmasan kiegészíti a spenót ízét. Mindig csak kevés levelet dobjunk az olajba, és 30mp-nél tovább ne hagyjuk őket a serpenyőben. Ha közben az olaj elfogyna, nyugodtan pótoljuk. Miután készen van az összes, adagoljuk ki kisebb tálakba, sózzuk borsozzuk és szórjuk meg pirított tökmaggal. Aki szereti, pár csepp balzsamecettel, vagy akár forgácsolt parmezánnal is ízesítheti.

5. 6hagyma krémleves

  Mikor vásárolni megyek nagyon sokszor olyan dolgokat is megveszek, amiknek megtetszik az alakja, vagy a színe, anélkül, hogy tudnám, mire fogom majd felhasználni. (Persze nem olyan dolgokra kell gondolni, mint pl. egy új bmw, vagy egy bunda, vagy gyémántgyűrű). Ez a tulajdonságom nem jó, de mivel nagyon vizuális vagyok, így sokszor nem tudok ellenállni a szép dolgoknak, annak ellenére sem, hogy már volt olyan időszakom, amikor tudatosan, megtanultam feltenni magamnak a kérdést a kassza előtt, hogy biztos kell ez nekem? Nem mentem át a vizsgán, így most is (2 hete) sikerült bevásárolnom hagymákból. Volt köztük fehér, vörös, lila, nápolyi és fokhagyma, és mind olyan szép és friss volt... Mivel mi is, mint mindenki más, spórolunk manapság, így a napokban inkább körbe néztem a házunk táját, mi az amiből valamit ki lehet hozni, anélkül, hogy be kelljen tennem a lábam egy szupermarketbe. És akkor jött az ötlet, hagymaleves!!!
  Hozzávalók:

• 1 közepes fej vöröshagyma
• 1 közepes fej fehérhagyma
• 1 nápolyi hagyma
• 3 gerezd fokhagyma
• 1 közepes fej lilahagyma
• 1 szál póréhagyma
• 10g vaj
• 2 ek. olívaolaj
• 750ml zöldségalaplé
• só, bors
• 1 doboz tejföl

  A hagymákat karikázzuk fel, majd  a felhevített vaj és olívaolaj keverékbe dobjuk bele őket. Pároljuk át addig, amíg felére össze nem esik, majd öntsük fel a zöldségalaplével. Sózzuk, borsozzuk, és hagyjuk legalább 20 percig lassú tűzön főni. Mikor megfőtt, botmixerrel pürésítsük, tegyük vissza és forraljuk fel újra, majd zárjuk el a gázt és adjuk hozzá a tejfölt. Habverővel keverjük simára. Pirítós kenyérrel és reszelt parmezánnal tálalhatjuk.

Bruschetta

  Köztudott, hogy a magyarok szinte mindenhez kenyeret esznek, vagy a kenyérhez esznek szinte mindent, szóval meglehetősen "kenyeres" nép vagyunk. Ezt magamról már nem mondhatnám el. A férjem a szememre is vetette a minap, épp kenyérsütés közben, hogy amíg Magyarországon éltünk soha nem kóstoltattam meg vele az igazi finom, magyar fehérkenyeret. Ez igaz, egészen mostanáig, nem sűrűn volt fellelhető a konyhámban ez az extra univerzális étek. Viszont, amióta magam sütöm, sokkal szívesebben fogyasztom én is. Ez a recept jól jöhet akkor, amikor már unásig kentük lekvárral, vajjal, tejfölellel, vagy májkrémekkel, és már a bundáskenyér is fülünkön jön ki. Ehhez a "szimpla-szendvicshez" szerintem bármilyen kenyér megfelel, az olaszoknak természetesen erre is meg van az ideális kenyértipusuk, ami magasabb víztartalmú a szokásosnál és vastagabb kérgű. A leges-legjobb persze az, amit mi sütünk meg magunknak olyanra, amilyenre kívánjuk.
Hozzávalók az alapbruschettához:

• fejenként 1-2 szelet 1cm vastagságúra szelt fehérkenyér
• olívaolaj
• fokhagyma
• só, bors

A kenyérszeleteket grillezzük jó ropogósra a sütőben rácson, vagy bordázott serpenyőben a gázon.Azután dörzsöljük be félbevágott fokhagymagerezddel, locsoljuk meg extra szűz olívaolajjal, sózzuk, borsozzuk ízlés szerint.

Padlizsános-mentás:

• 2 szép, feszes padlizsán
• 2 szál petrezselyemzöld
• 1 marék friss mentalevél
• 1 gerezd fokhagyma passzírozva
• só, bors
• 8 evőkanál olívaolaj

A padlizsánt szeleteld fel 3mm-es karikákra és forró serpenyőben pirítsd meg mindkét oldalát. Amíg pirulnak a padlik, egy nagyobb tálban keverd össze az olajat, az apróra tépkedett petrezselyemzöldet,a fokhagymanyomón átpasszírozott fokhagymát, a sót, a borsot és a finomra vágott mentát.Keverd el a fűszereket az olajban, majd, mikor a padlizsánszeletek készen vannak, forgasd bele a pácba úgy, hogy mindenhol jól átjárja őket a fűszeres olaj. Ezután a kenyereket pirítsd ropogósra és teheted is rájuk a padlizsánszeleteket. Jól nyomkodd meg őket, hogy a kenyeret kellően átitassák a finom ízek.

Paradicsomos-bazsalikomos:

• 2 maréknyi érett, apró szemű paradicsom
• 1 csokor friss bazsalikom levelei
• só, bors
• olívaolaj
• fokhagyma

A paradicsomokat vágd fel és magozd ki ( én nem szoktam, viszont a levét kiöntöm, mert eláztatná a kenyeret ). Apróra darabold össze őket aztán tedd egy tálba és keverd össze a bazsalikom összetépkedett leveleivel, a sóval, a borssal, és az olívaolajjal. A megpirított kenyereket jól dörzsöld be fokhagymával és máris pakolhatod rájuk a paradicsomot.
  Természetesen létezik még egy csomó különböző bruschettafeltét, mint pl. sült vegyes zöldséges, vagy bébiarticsókás, én most ezt a kettőt készítettem el.

Mai vacsi

Úgy hozta a sors, hogy a családom velem egyidős generációja, azaz az első unokatestvéreim és én is,  külföldön telepedtünk le.Lehet,hogy a neveltetésünknek köszönhetően, vagy a családunk összetartása miatt  szívtuk magunkba ezt a szokást,de nem telik úgy el év,hogy legalább 2-3 alkalommal ne gyűljünk össze és ne csapjunk fergeteges hangulatú bulikat.Ilyenkor eszünk-iszunk,na és persze táncolunk sokat. 2011 utolsó napjait is sikerült együtt töltenünk, Franciaország Svájchoz közeli határánál,Peronban, a Mont Blanc lábától nem messze.Itt készítik egyik kedvenc sajtom,amit még régebben egy televíziós műsorban láttam és tudtam,hogy isteni lehet, szerencsés is vagyok,hogy pont ezen a környéken élnek az én drága unokatesóim. :)
Francia oldalon Franche Comté régiója fekszik, ahol már a 12. században is készült sajt a nagyobb apátságokban. Ehhez képest a Mont d’Or sajt valóságos újszülött, hisz alig háromszáz éve létezik. A két ország közti határvonal jelentősége akkor nőtt meg igazán, mikor a helyi lakosok rájöttek, mennyire egyedi, s milyen jó minőségű a kerek dobozos hegyi puha téli sajtjuk. A két ország vitázni kezdett, melyik készítette előbb a Mont d’Ort, kit milyen jogok illetnek meg.
Mont d'or sajt:
A franciák szívósan ragaszkodtak ahhoz, hogy az ő találmányuk, s erre nézve számos legendát és történelmi eseményt is felsorakoztattak. A végén a svájciak beadták a derekukat, s elült a vita: a Mont d’Or ma hivatalosan francia találmánynak számít.

A franciák nevezik "Vacherin du Haut Doubs"-nak is, a svájci változat „Vacherin du Mont d’Or”. Nem mintha ez sokat változtatna a lényegen: gyakorlatilag ugyanaz van a dobozban, s az emberek továbbra is egyszerűen csak „vacherin” néven kérik, ha bemennek a sajtüzletbe. A két termék közt mégis van egy alapvető különbség: a svájciak a nyolcvanas évek óta pasztörizált tejből készítik, a franciák viszont büszkén hirdetik, hogy az ő sajtjuk nyers tejből való, nem is engednék, hogy rájuk kényszerítsenek bármi más előírást. Külön is szerezték meg az AOC minősítést: a francia változat 1981, a svájci 2003 óta viseli az AOC címkét

Ezzel új határ keletkezett a két ország között: a „nyerstejhatár”. A svájciak azt mondják, az övék „decensebb” ízű, a franciák azt, hogy az övék egyszerűen jobb. 
Természetesen ez alkalommal is beszereztem egyet, amit a következő képpen kell/lehet elkészíteni.
Hozzávalók:

• 1 mont d or sajt kb.500g
• 1-2dl fehér száraz bor
• fokhagyma 
• pirítós kenyér

Fa dobozban érlelik és árulják a sajtot,ezért kár lenne megfosztani ettől a szép és természetes csomagolásától, ezért becsomagoltam alufóliába, a sajtot jól átszurkáltam fogvájóval, ráöntöttem 1-2dl fehérbort,végül beleszúrtam 3 fokhagymagerezdet. Pirítós kenyérrel isteni.