Endívia saláta prosciutto crudo köpenyben, parmezános gratinnal

  Aki ismeri az endívia salátát tudja, hogy enyhén kesernyés íze van, amit az benne lévő endívia inulin anyagtól kapja. Sok ásványi sót tartalmaz, többek között foszfort, vasat, kalciumot, meszet, a vitaminok közül pedig C-vitamint. Jelentős a fehérje és szénhidrát tartalma. Az endívia kiváló étvágygerjesztő, vízelhajtó és hashajtó hatású. Jelentőségét az is nagymértékben elősegítette, hogy mind késő őszi, mind téli fajtája jól termeszthető, így optimális vitaminforrás a téli hónapokra.
Én most érlelt, nyers sonkába tekertem bele, és tejszínes-tojásos-parmezános öntettel locsoltam meg.
Hozzávalók 4 személyre:

• 4 db endívia saláta
• 8 szelet prosciutto crudo/ nyers, érlelt sonka
• 2 tojás
• 50 ml friss tejszín
• só
• bors
• szerecsendió
• 3 ek. reszelt parmezán
• pici petrezselyem ízlés szerint

  A salátákat vágjuk félbe hosszában, majd 8 perc alatt főzzük elő lobogó sós vízben. A tojásokat a tejszínnel a szerecsendióval, a reszelt parmezánnal , sóval, borssal, és ízlés szerint petrezselyemmel keverjük jól össze. Az endíviákat, miután kissé megpuhultak, csepegtessük le. Tekerjük be őket egyesével egy-egy szelet sonkába. Tegyük őket sütőpapírral bélelt hőálló tálba, majd öntsük le a tojásos keverékkel. Szórjuk meg egy kevés reszelt parmezánnal. Süssük 200 fokon 15 percig. Ha túlságosan barnulna a teteje, takarjuk le egy darab alufóliával. A sonka ínycsiklandóan ropogósra fog sülni a tetején a reszelt parmezánnal. Igazán finom és egészséges vacsora.

Sformatino di carciofi con chips di parmigiano - Articsóka felfújt parmezán chips-szel

  Gondolom a legtöbben ismeritek az articsókát, viszont hazánkban sajnos nem annyira elterjedt, hogy gyakran kerüljön belőle az asztalra. Ha viszont találkoznátok vele a zöldségesnél vagy esetleg a piacon, ne habozzatok, vegyetek belőle egy jó kilónyit, mert igazán különleges ízvilággal ismerkedhettek meg általa. Olaszországban nagyon sok fajtája létezik, szinte minden régiónak meg van a saját, tradicionálisan termesztett articsóka fajtája. Én bevallom azt szeretem, ami már előre meg van tisztítva, mert egyáltalán nem jó érzés kidobni azt a sok szép levelet, mire eljutunk a zöldség szívéig, ami talán 1/4-e az egész termésnek, és amit megehetünk végül. Legutóbb is ilyet vásároltam, szépen le voltak vágva a külső levelek, viszont egy kis munkám még így is akadt vele, mert ketté kellett őket vágni, és egy gyümölcsvájóval a belső szálkás virágrészt ki kellett szednem. Ezután már csak egy nagy tál hideg vízbe kell őket áztatni jó sok negyedbe vágott citrommal olyan 1-2 órára, vagy amíg fel nem használjuk.

Hozzávalók 6 személyre:

• 5 fej megtisztított articsóka
• 1 kisebb fej vöröshagyma
• extraszűz olívaolaj
• 2 merőkanálnyi húslé vagy zöldségleves alap
• 30 g reszelt parmezán
• só
• bors
• 3 tojás (bio)

 A besamelhez:

• 150 ml tej
• 20 g vaj
• 20 g tönkölyliszt
• só
• szerecsendió

A parmezán chipshez:

• 6 ek. reszelt parmezán

  A hagymát mixeljük le apróra és egy kevés olíva olajon pároljuk meg. Adjuk hozzá az apróra vágott articsókát, pirítsuk egy kicsit, majd öntsük fel az alaplével és főzzük puhára. Mikor már a lé nagy része elpárolgott, ízesítsük sóval, borssal és botmixerrel vagy turmix-szal mixeljük krémesre a reszelt parmezánnal együtt. Ezután a tojásokkal is mixeljük le újra. 

  A vajból, lisztből és tejből készítsünk  besamel mártást, ízesítsük egy kevés frissen reszelt szerecsendióval, majd keverjük jól össze az articsókás krémünkkel. Egy sima, enyhén folyékony krémet kell kapnunk.

  Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. Vajazzuk ki a felfújt formákat és töltsük meg őket a krémmel. Tegyük 35-40 percre a 180 fokos sütőbe. Miután megsültek, hagyjuk őket kihűlni. A reszelt parmezánból egy meleg serpenyőbe szórjunk annyi kanállal kör alakú formákat, ahány felfújtunk van. Hagyjuk megolvadni, megpirulni, majd mikor már hűlnek, formázzunk belőlük egy fakanál nyelének segítségével, vagy bármilyen hengeres eszközzel legyező formát, vagy bármit, ami tetszik.  Ezt szúrjuk a felfújtak tetejébe. Tálaláskor óvatosan csúsztassuk ki őket a formából.

Spárgás palacsinta ricotta-s krémmel és parmezánnal

  Május a spárga hónapja, ilyenkor temérdek mennyiségben találhatunk belőle a zöldségeseknél vagy a piacon. Ha egészben kell elfogyasztani, akkor az én kedvencem a zöld, még zsenge spárga (ezt még nyersen is sokszor elrágcsálom), amikor még ebben az állapotban van nem is nagyon kell pucolni, így takarékosabb, mint a fehér vastag szárú testvére. A spárgának temérdek jó tulajdonsága van, pl. ízületi és idegi problémák esetén is használják, gyulladások csökkentésére, fájdalmak csillapítására is megfelelő, ásványi anyagokban gazdag, kalciumot, vasat, káliumot, foszfort tartalmaz, és remek forrása az olyan nyomelemeknek is, mint a molibdén és a fluor. Nátriumban szegény. Összetétele folytán lúgos kémhatású, tehát semlegesíti szervezetünk esetleges savasságát. C, E, A, K, és többféle B-vitamin tartalma is van. Fogyasztása kismamáknak is javasolt. Szóval együnk csak belőle minél többet!

Hozzávalók a 4 adag (8db) palacsintához:

• 100g liszt
• só
• 250ml tej
• 1-2 tojás

Hozzávalók a töltelékhez:

• 600g spárga
• só
• egy csipet cukor
• 4 szál újhagyma
• 2 ek. kukoricakeményítő
• 80g ricotta
• 40g vaj
• 1 tojás
• 125ml tejszín
• bors
• 80g reszelt parmezán
• olaj

Egy tálban keverjük össze a tojásokat a sóval és adagoljuk hozzá apránként a lisztet, minél sűrűbb, annál könnyebb lesz csomómentesre keverni. Ezután a tejet is öntsük hozzá apránként és keverjük simára a tésztát. Egy serpenyőbe öntsük egy csepp olajat és süssük ki a palacsintákat.
A spárgát mossuk meg, és sós, cukros vízben főzzük 5 percig, majd a megtisztított újhagymákat is dobjuk a vízbe és főzzük együtt még 2 percig a spárgákkal. Szedjük ki őket és csepegtessük le.
Egy kisebb fazékban forrósítsuk fel a vajat és szórjuk bele a keményítőt, majd öntsünk bele 3,5dl-t a spárga főzőlevéből, és folyamatosan keverve sűrűsítsük be, főzzük kis lángon még 5 percig. A tojást válasszuk szét és a sárgáját keverjük simára a tejszínnel, majd öntsük a mártásba, sózzuk, borsozzuk, kis szerecsendiót is reszelhetünk bele. Keverjük a mártásba a ricottát is. A tojás fehérjét verjük habbá és forgassuk bele a mártásba. Melegítsük elő a sütőt 200 fokra. A palacsintákat töltsük meg a krémmel (úgy, hogy egy keveset hagyjunk belőle, amit a palacsintákra kenünk a végén) és mindegyikbe csavarjuk bele egy újhagymát és néhány spárgát. Egy kiolajazott megfelelő méretű tűzálló tálba fektessük őket egymás mellé, kejük meg a maradék krémmel és szórjuk rá a reszelt parmezánt. Süssük 15-20 percig 180 fokon.

10. Fűszeres bundában sült, zöldségtől dagadó pulykarolád

  Hozzávalók 4 személyre:

• 8 db pulykamell filé
• 1-2 tojás
• 2db sárgarépa
• 2db cukkini
• egy-egy kisebb piros és sárga kaliforniai paprika
• 2 ek. szezámmag
• zsemlemorzsa 
• 30g reszelt parmezán
• 1 kisebb csokor kakukkfű vagy 1 ek. szárított
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 citrom (kezeletlen, fénytelen héjú) reszelt héja
• extraszűz olívaolaj
• só, bors

1. Mossuk és szárítsuk meg a zöldségeket. Vágjuk őket vékony csíkokra, julienne-re. Egy lapos tányérban keverjük össze a kb. 1 1/2 maréknyi zsemlemorzsát az apróra vágott kakukkfűvel (én citromos aromájút használtam, valami eszméletlen finom) a fokhagyma nyomón átpasszírozott fokhagymával, a reszelt citromhéjjal és a reszelt parmezánnal.
2. Egy nylon zacskóban finoman klopfoljuk ki a pulykamelleket. Terítsük ki őket , sózzuk, borsozzuk. Pakoljuk meg őket vegyesen a zöldségekkel, szórjuk meg egy kevés szezámmaggal, majd tekerjük fel őket és rögzítsük egy fogvájóval. A tojást verjük kicsit fel egy mélyebb tányérban és forgassuk bele a tekercseket. Ezután már csak a prézliben kell őket jól megmártogatni és mehetnek a felforrósított olívaolajba.
3. Süssük át minden oldalukat lassú tűzön kb. 8-10 percen át. Aki jobban szereti a nyers zöldségeket,az hagyhatja így is, aki viszont nem, az tegye be még 15-20 perce a 150 fokos sütőbe.

Gnocchi alla romana - Római gnocchi

  Van nekem egy unokatesóm, lány, anyuka, és vaságyastól nyom vagy 50kg-t, ami a magasságához elég kevés. Az ok, hogy ilyen vékonyka, nem más, mint hogy eszméletlen válogatós, de annyira, hogy én olyat még életemben nem láttam, csak egyetlen példa, hogy nehogy egy darabka hús belekerüljön a tányérjába a húslevesből, vagy esetleg egy kis petrezselyem, átszűri magának, de ez csak egy a sok közül. Természetesen nem kibeszélni, vagy elítélni akarom most őt emiatt, sőt, ezt a receptet szeretném neki ajánlani, ugyanis garantáltan zöldség és húsmentes, nevezhetnénk sós tejbegríznek is. Hát, remélem a tejbegríz nincs a "nemeszem ételek listáján". Szóval Erzsikém, ez a római gnocchi neked készült! :)

Hozzávalók:

• 85g vaj
• 70g reszelt parmezán
• 3 tojássárga
• 1liter tej
• egy csipet őrölt szerecsendió
• 200g búzadara/gríz
• 1 db mozzarella szeletelve

 Vajazzunk ki egy hőálló tálat, verjük fel a vaj felét a parmezán felével és a tojások sárgájával, sózzuk, borsozzuk, majd tegyük félre.
  Keverjük el a búzadarát  a tejben, sózzuk, borsozzuk, ízesítsük egy kis őrölt szerecsendióval, majd tegyük a tűzre és addig főzzük, amíg be nem sűrűsödik annyira, hogy elváljon az edény falától. A lábast ekkor vegyük le a tűzről és keverjük hozzá a tojásos masszát. Ezután egy kiterített sütőpapírra borítsuk ki a grízes masszát kb. 2cm magasságúra, simítsuk el egyenletesen, formázzuk ovális alakra, majd hagyjuk kihűlni.
  Miután kihűlt, vegyünk elő egy kb. 3-4cm átmérőjű poharat vagy tésztaszaggatót és szaggassunk ki annyi korongot, amennyit csak tudunk, minél jobban kihasználva az anyagot.
  Melegítsük elő a sütőt 180 fokra.
A kivajazott hőálló tálba sorakoztassuk őket egymás után. Sózzuk, borsozzuk, majd osszuk el a tetején a szeletelt mozzarellát, a maradék vajat olvasszuk fel és locsoljuk meg vele a gnocchikat, végül szórjuk le a reszelt parmezánnal. Süssük kb. 25-30 percig.

Vörösboros rizottó

  Bevallom a rizottókat nem annyira szeretem, viszont amikor megláttam ennek a receptnek a fotóját, rögtön eldöntöttem, hogy ki fogom próbálni. A vörösbor és a rizottó rizs alapfelszerelés egy olasz konyhában, így nem kellett nagy bevásárlást elkövetnem egy kis vörösboros rizottó készítéshez. Talán annyit megemlítenék még az elején, hogy elég nagy mennyiségű bor kerül az ételbe, így akinek érzékenyebb a gyomra, annak nem kevésbé ajánlom, vagy csak kisebb adagban, mert megemeli a gyomorsavat. Íme a recept.
Hozzávalók 4 személyre:

• 500ml csirkehúsleves (1 leveskockából is jó)
• 100g vaj
• 1 fej finomra vágott vöröshagyma
• 1 nagyobb gerezd fokhagyma összezúzva
• 2 teáskanál finomra vágott kakukkfű, szárított formában is megfelel
• 220g rizottó rizs! (a legjobb a carnaroli)
• 500ml száraz vörösbor
• 50g reszelt parmezán

  Először készítsük el a csirke alaplét. A vaj 3/4-ét hevítsük fel egy nagyobb méretű serpenyőben, dobjuk bele a finomra vágott vöröshagymát, majd a fokhagymát is. Pároljuk, ne pirítsuk. Adjuk hozzá a kakukkfüvet és a rizst és kis lángon addig pirítsuk, amíg üvegessé nem válik minden szem. Ekkor öntsük hozzá a vörösbor felét, vegyük nagyobbra a lángot és állandó kevergetés mellett főzzük addig, amíg a rizs magába nem szívja az összes folyadékot. Egy merőkanállal adjunk hozzá a levesből, és folyamatos kevergetés közben főzzük addig, amíg újra magába nem szívja az összes levest a rizs, ezt ismételjük mindaddig, amíg a rizsszemek belül még picit roppanósak, de kívül már puhák, ekkor mehet bele a maradék vörösbor. Főzzük tovább mindaddig, amíg a rizottó krémes állagú nem lesz, dobjuk bele a maradék vajat és a parmezán felét, ettől még krémesebbé válik.
Tálaláskor szórjuk meg a maradék parmezánnal. Még forrón tálaljuk és fogyasszuk azonnal, na nem azért, hogy szétégessük a szánkat vele hanem, mert a rizsszemek folyamatosan szívják magukba a körülöttük lévő folyadékot, és ha sokat várunk, elveszíti azt a krémes állagot, amit mi szándékosan értünk el a lassú főzéssel.