2012. július 20., péntek

Vasárnapi ebéd Toszkánában (Corfino) 2. rész

   Hol is tartottam... ááá igen, a risottónál, ami finom volt, és egyszerű. A férjem azért megjegyezte, hogy ez alkalommal talán egy leheletnyit elasztikusra főzték a rizsszemeket, nekem speciel nem sikerült kifogásolni való részletet találnom az összhatásban, bár ez lehet annak tudható be, hogy egész gyerekkoromban trutyivá főtt rizst kellett ennem 2-3 különböző ízkombinációban. Nem is tudom kinek a jobb, annak aki ráérez egyszer az igazi és hamisíthatatlanul profin elkészített ételek ízére (vagy ami még "rosszabb" azokon nő fel), és persze nem tud aztán szabadulni tőlük, így mást már nem is lesz hajlandó megenni, vagy csak fintorogva (úgy meg ki szeret enni?), vagy pedig az olyanoknak, mint én is vagyok, akik megesznek mindent, és itt most a minden pl. a másnap újra melegített ételt, vagy a nem tökéletesen al dente-re főtt tészta/rizs-t, vagy a különleges ízkombinációkat, a nyers tengeri herkentyűket nem is említve, stb, jelenti. Vagy erre is születni kell? Természetesen étteremben elvárom a minőséget, de nem fogok fennakadni egy ilyen apróságon.
  De folytatnám is a következő fogással, ami fazzoletti (lebbencshez hasonló, zsebkendő tészta) volt zöldséges-paradicsomos raguval és parmezánnal. Itt már pattan a nadrágok gombja, ami után még bátran várjuk a második felvonást, a húsokat.


A második fogás előtt fel kellett hörpintenünk egy pohárka alkoholmentes citrom sorbetto-t, ami segített magukhoz térni a már halálra gyötört ízlelőbimbóinknak. Igazán jól esett.


  Szóval megtisztultunk, és végre jött egy szál cigarettányi szünet. Nem mintha én szívnám, már lassan egy éve nem, de a dohányosok helyett is örültem ennek a kis pihenőnek. Ami ezután történt az már szinte egybeolvadt, mint egy lassított némafilm jelenet, senki sem szól semmit, csak sóhajok hallatszottak és egyre lustábban járt mindenki kezében a kés és a villa. Amit ettünk pedig, az utolsó előtti megpróbáltatás, a hús volt. Hogy nehogy valaki reklamáljon, ebből is volt némi választék. Zöldfűszeres sültnyúl, üsző filé, ami olaszul kicsit talán szebben hangzik: filetto di vitella, vaslapon sült sertés, és grillezett csirke. Ehhez köretként kínáltak roston sült burgonyát és vegyes, friss salátát.


  Vége... Nem megy már le több falat senki torkán. Ami a fejünkben járt, az nem más, mint egy ágy, vagy egy ágynyi szabad  terület, ahova ledobhatjuk magunkat és pihegve ejtőzhetünk... de nem, máris nekünk szegezik a kérdést: "Édes  fehér, vagy száraz buborékos?" Ugyebár a desszerthez fehérbor dukál... Semifreddo ai mirtilli - áfonyás semifreddo, crostata alla marmellata di frutti di bosco - erdeigyümölcslekváros linzertorta, és még volt egy linzer jellegű tészta, ami valamilyen diós töltelékkel volt ízesítve és amit már képtelen voltam megkóstolni.


... agyhalál ... egy-egy jó erős  kávé után bambán bólogató zombikként hagytuk el a helyszínt. Ha most azonnal újra útra kelnénk hazafelé, hát... Ehelyett azonban megtámadtuk a hozzánk legközelebb eső hegyet és jól felmásztunk rá. Legalább is félig. Azért még búcsúzáskor megkérdeztük, a személyzetet, hogy itt minden vasárnap ez a rendszer? Ááá... -hangzott a válasz- minden nap, de csak 3 féle választék van, a vasárnapokon van bővebb kínálat. Őőő...O.K. Arrivederci! Találkozunk fél év múlva.




3 megjegyzés:

  1. Nem csalódtam a folytatásban sem...ha majd egyszer arra járok...:)

    VálaszTörlés
  2. Ezt már olvasni is gyönyör, nem végigkóstolni! Megkérdezhetem az étterem nevét? Idén megyünk Toszkánába, szívesen kipróbálnánk.
    Köszönöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hotel Panoramico az étterem és egyben hotel neve. (A hotel részét nem ismerem, mi csak enni jöttünk.) Nem egy mai modern hely, elég kopott, de főzni nagyon tudnak. Elég olcsó is! :) Csak ajánlani tudom. A városka neve Corfino. Lucca-hoz tartozik.
      Üdv. Hajni

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...